ÁTOK Zrt.
(dráma hat felvonásban, vagy valami olyasmi)
Első szín:
Az ÁTOK Zrt. irodaháza, teljes nevén Állami Tervező- és Országosan Kivitelező Zártkörű Részvénytársaság. Időpont: 2025. nyara, rekkenő hőség, 13 óra 15 perc
Postás jő. Elegáns világoszöld ingét – melyet félregombolva visel – helyes, sötétebb árnyalatú foltok tarkítják hát és hónaljak tájékán. Rozzant, Magyar Posta felirattal ellátott kerékpárját a falhoz támasztja, majd belép az épületbe. Kifulladva kaptat az emeletre és bekopog az ÁTOK1987 Rt. irodájának ajtaján.
– Jó napot! Tértivevényes levelet hoztam!
Klotildka: /A kopogásra gyorsan az ajtóhoz ugrik, faképnél hagyva a művezetőt, polgári nevén Nyálas Jóskát, akihez egyébként gyengéd szálak fűzik./
– Óh, kedves postásom, vajh hoza-é ma nékem levelet?
Postás:
– Hát, van itt valami. Személyesen Nokedli Géza vezérigazgató úr veheti át! Szigorúan tértivevényes!
Klotildka: /Extázisban/
– Roppant mód lekötelezne, ha azon nyomban ideadná nekem.
Postás:
– Osztán mé?
Klotildka:
– Talán azért, mert ellenkező esetben kénytelen leszek fogorvosát egy kis különmunkához juttatni. /Pilláit rezegteti/
Postás:
– Mondtam, hogy tértivevényes.
Klotildka: /Sértődötten és méltóságteljesen/
– Nos, akkor kénytelen lesz megvárni, amíg a vezérigazgató úr befejezi fontos tárgyalását. Addig is foglaljon helyet a tárgyalóban. /Az irodával szemközti lepukkant terem felé bök mutatóujjával, melyet napok óta tűz a nap és ahol a hőmérséklet 50 fok körül alakul./
Postás:
– Kutya meleg van odakinn, legalább 35 fok, 70 kilométert tekertem, kaphatnék egy pohárka vizet?
Klotildka: /A hűtőszekrényhez lép és elkezdi bepakolni az ásványvizeket. Dolga végeztével tölt magának egy pohárral, az asztalhoz ül és telefonbeszélgetésbe kezd./
Postás:
– Mindegy, hogy hideg vagy meleg, szénsavas vagy szénsavmentes. Jó lesz nekem abból a kannából is, amiből a virágokat locsolta.
Klotildka: /Az iktatókönyv sorszámozásába kezd/
Postás:
– Ha lehetne esetleg…
Klotildka: /Magából kikelve/
– Mégis mit képzel maga? Hogy hangos kortyolgatásával és a pohár szélén lecsapódó pára robajával zavarja békés nyugalmában a vezérigazgató rrat? He?! A hős Nokedli Géza vezérigazgató úr minimálisra csökkentette a cég beszerzésre fordított kiadásait, hogy tartható legyen az aktuális ötéves terv, mert állítása szerint csak így tudja magának kiszorítani az új gépjármű beszerzési költségeit. Úgyhogy, nem messze a Tisza, és a környéken található egy török-kori dzsámi is. Kétszer is megjárja az utat, mire a hős vezérigazgató úr rengeteg elfoglaltsága mellett fogadni tudja! Huss-huss!
Postás: /Reményvesztetten helyet foglal a tárgyalóban, a tértivevényt és a postakönyvet maga elé helyezi az asztalra/
Második szín:
Az ÁTOK Zrt. főhadiszállásának tárgyalóterme. Hőmérséklet a napon 42 fok, a tárgyalóteremben 54 fok. Időpont: 13 óra 30 perc
Postás: /Felsóhajt, majd kileheli a lelkét. Becsúszik az asztal alá/
Nyálas Jóska, a művezető: /Óvatosan besurran a helyiségbe/
– Meg kell szereznem azt a levelet! A társasház lakói biztosan mindent kitálalnak arról, hogy milyen csapnivaló munkát végeztünk. Nem engedhetem meg, hogy bárki más kezébe kerüljön!
/Hirtelen meglátja a postakönyvet az asztalon. Tenyerét dörzsölve/
– Minő szerencse, a postás nincs sehol! De hol a levél?
/A tértivevényt mindenesetre azért a zsebébe gyömöszöli, hátha azon is talál valami fontos információt és elvágtat vele az udvari mellékhelység biztonságot adó sötét és vizeletszagú, békés kis zugába./
Harmadik szín:
A vezérigazgató irodája. Időpont: 13 óra 40 perc
Klotildka: /Kopogás után a legnagyobb tisztelettel besunnyog az ajtón/
Nokedli Géza: /Szunyókálásából felriad. Lustán Klotildkára pillant, majd lassan és méltóságteljesen felül/
– Klotildka, azonnal csukja be az ajtót, mert jön be a friss levegő!
Klotildka: /Alázatosan hajlongva/
– Vezérgazgató úr! Minden építkezések ura, építőipar fejedelme, kiviteli tervek császára! Azért merészelem zavarni, mert tértivevényes levele érkezett, és a gaz, tiszteletlen postás kizárólag az Ön szentséges aláírása után hajlandó távozni innen. /Mély tisztelettel átadja a levelet./
Nokedli Géza: /Unottan/
– Klotildka! Roppant mód lekötelezne, ha a szoba elhagyásával járulna hozzá csendes magányom megteremtéséhez, amely az új, remek tervem kidolgozásához szükségeltetik. /Lelkesen/
– Nem mintha köze lenne hozzá, de elhatároztam, hogy ezek után még több társasházat fogunk építeni. És mind ugyanúgy néz majd ki. Ez lesz a mi védjegyünk. Eh, én merek nagyot álmodni! /Felpattan a székből és pantomim-játékba kezd/
– Először csak Szolnok, majd a főváros, aztán Moszkva, Tallin, utána Párizs, London, Milánó, sőt meg sem állunk a Fehér Házig. Azt is átépítjük az eredeti ÁTOK Zrt. sémára, igen! Biztos a világhír. Klotildka! Híresek és gazdagok leszünk! Legalábbis én!
Klotildka: /Alázatosan/
– De vezérigazgató úr, sőt mi több, fenséges úr…
Nokedli Géza: /Rávicsorog/
Klotildka:
– Jól van na, megyek már. /Összeszedi magát és kihátrál az ajtón, bősz hajlongások kíséretében/
Postás: /Élettelen teste kezd kihűlni/
Nyálas Jóska: /Még mindig a tértivevényt nézegeti az udvari vécében, majd agyában hirtelen megszületik a terv, hogyan is szerezhetné meg a levelet a Vezérigazgató Úrtól, így nagybetűvel./
Negyedik szín:
Nokedli Géza vezérigazgatói irodája, belülről vörös bőrrel bélelve, meg ilyesmi. Időpont: 13 óra 45 perc
Nokedli Géza:
/A levél olvasásába mélyed, időnként felkacag/
– Még hogy az alantas pórnép perrel fenyegetőzik! Hogy felbérel egy független szakértőt, hogy belőlem pénzt csikarjon ki! Belőlem, aki a Miniszterelnök egyenesági rokona vagyok! Hát azt leshetik!
Nyálas Jóska: /Besodródik az irodába, majd fátyolos tekintetét előre szegezve/
– Tisztelt vezérigazgató úr! Az Amerikai Egyesült Államok elnöke van a vonalban és afelől érdeklődik, hogy készen áll-e az ország felvirágoztatásában segédkezet nyújtani az építőipar területén, úgyis mint új társasházakat építeni Washingtonban, Kaliforniában és a napfényes Alaszkában.
Nokedli Géza: /Fel sem néz, a hallottakat elengedi a füle mellett/
– Oh, ez rettentő! Kérem, értesítse az Amerikai Egyesült Államok elnökét, hogy a pillanat most nem alkalmas ily alantas munka elvégzésére.
Pepecs Elek:
– Ahogy kívánja, mélyen tisztelt vezérigazgató úr, burkolólapok és akácparketták fejedelme! /El/ /Magában/ – A francba! Ez nem jött be!
Ötödik szín:
Nyálas Jóska főhadiszállása, azaz, az udvari vécé. Időpont: 14.00 óra
Nyálas Jóska: /Elszántan/
– Meg kell szereznem azt a levelet. Bármi áron!
/Agyában fényszikra gyúlik és egy hirtelen ötlettől vezérelve beront Nokedli Géza szobájába./ – Mihelyst elért a hír, hogy új autója a szomszéd utcában várja, azonnal iderohantam, hogy értesítsem Önt, Vezérem! Éjt s nappalt nem ismerve csak futottam és futottam.
Nokedli Géza: /Furcsán és unottan nézi/
Nyálas Jóska: /Pironkodva/
– Na, jó, csak a közeli építkezésről jöttem. Ezt az üveg Coca-colát, pedig Helsinkiből kaptam fél éves munkám díjazásaként. Kérem, szentséges vezérigazgató úr, fogadja el remek szakmai kapcsolatunk apró biztosítékaként.
Nokedli Géza: /Kiviruló arccal/
– Megérkezett az autóm? És kóla? Honnan tudta, hogy majd szomjan halok? Ezért előléptetem. Tudja mit, mától maga a cég építészmérnöke. És, és, és a belsőépítésze. /Nagyot kortyol az üvegből, majd balra elviharzik./
Nyálas Jóska: /Tenyerét dörzsöli/
– Jó ötlet volt a mérgezett kóla. Az autója meg a fene se tudja, merre van. He-he. /Megszerzi a levelet és elvágtat vele a főhadiszállására./
Hatodik szín: A végkifejlet.
Az ÁTOK Zrt. egyik koszos, sötét folyosója. Időpont: 14 óra 05 perc
Klotildka:
/A folyosón sétálgatva épp Nyálas Jóskába botlik. Azonnal észreveszi kezében a levelet/
– Mi ez? Háh, tudtam, hogy a vezérigazgató úr levele! Megvédem, az életem árán is! Hát ez meg hogy került magához? És hol a postás? Azonnal adja ide!
Nyálas Jóska:
– Ne! /Kétségbeesésében az alsónadrágjába gyömöszöli a levelet, de Klotildka félretéve az erkölcsi aggályait, megkaparintja azt./
Klotildka:
– Megszentségtelenítette a dokumentumot! Ezt a vezérigazgató úr nem olvashatja többé szent szemeivel! Akkor e bűnös iratot emésszék a tűz lángjai!
/Lángszórót vesz elő a fiókjából. Nyálas Jóska térden csúszva követi, miközben intenzíven sikoltozik./
Nyálas Jóska: /Szenvedélyesen/
– Könyörgöm Klotildka, ne!
Klotildka:
– Így hát! /A levelet szénné égeti/
Nyálas Jóska: /Reményvesztetten/
– Életem immár életét vesztette, nincs mi éltessen tovább. /Holtan összerogy/
Klotildka: /Rémülten nézi/
– Jóska? Szerelmem? Mit tettem? Megfosztottam őt élete értelmétől, halálba kergettem. /Kiszalad és a Tisza felé veszi az irányt/
Postás:
/Oszlásnak indul/
Kar:
Így lett hát vége a történetnek.
Így halt meg Nyálas Jóska, kit olvasatlan levelétől fosztott meg a galád világ.
Így érte utol a végzet Nokedli Gézát, az építőipar fejedelmét.
Így lelte végét a mindenre elszánt titkárnő, aki kollégáját és a postást is a halálba kergette. Meg gyakorlatilag mindenkit.
És így került át a holtak birodalmába a Magyar Posta alkalmazottja, a hős futár.
Olvasók:
– Na, Heni újabban Szophoklésznek képzeli magát!
/Függöny le/