Az Arany Körút első állomása a Þingvellir Nemzeti Park volt, ami nemes egyszerűséggel Izland lelke. A Þingvellir szó nagyjából annyit tesz, hogy „a gyűlés mezeje”. A furcsa þ betűt angolosan „th”-nak ejtik, ezért a név valahogy úgy hangzik, hogy „Thingvetlir”. Első hallásra inkább tűnik egy ősi, pogány varázsigének, mint tisztességes földrajzi névnek. És ha jobban…
Izlandon létezik egy puha, zöld szőnyeg, ami alatt konkrétan a halál leselkedik rád. Ezt én is csak akkor tudtam meg, amikor útnak indultunk az ezeréves viking parlament felé. Ezúttal az izlandi partnerszervezetünk vezetője is velünk tartott, aki mellesleg idegenvezető. A megszokott turistaútvonalak helyett egy vadregényes kerülőúton vitt minket, ami közvetlenül a vulkáni kráterek és lávamezők…
Csapatunk az első öt éjszakát Reykjavíkban töltötte, mégpedig az Oddsson Hostelben. Nem volt csicsás csaptelep, se neobarokk bársonyfüggöny meg ágytakaró, ami részemről teljesen oké, mert az ilyen luxizástól rendszerint sikítva menekülök. Cserébe viszont minden (de tényleg minden) hibátlanul működött. Hat-, nyolc-, három- és kétágyas szobákat foglaltunk, és hatalmas mázlink volt, hogy fél évvel az utazás…
Izlandon a „sár” nem piszkot jelent, a „foss” nem a vécécsészében keresendő, a „hús” pedig nem a hentesnél. És ez még csak a nyelvi csapda kezdő szintje. 2016. augusztus 17-én landoltunk a keflavíki reptéren, ahol lobogott a szélben a szélzsák. Hosszú időbe telt, míg minden csomag megérkezett, ideértve a hangszereket is. Megvártunk mindent és mindenkit,…
Negyven levelet küldtem Izlandra. Egyetlen ember válaszolt. Tíz évvel később ebből született meg a regényem. Akkoriban már írogattam. Novelláim ugyan szép eredményeket értek el – „Egyensúlytalanság” című történetem 2024-ben elnyerte a Rácz Zsuzsa nevével fémjelzett Terézanyu pályázat Főnixmadár-díját, „Az a nyavalyás várkút” című írásom pedig tavaly első díjat kapott egy irodalmi pályázaton –, de a…
