Bill Clinton csak mustárral kérte, és ha nem akarod a fél vesédet a méregdrága Izlandon hagyni, érdemes megjegyezned ezt a tippet.
Egy olyan országban, ahol egy mezei presszókávéért képesek elkérni 1000 izlandi koronát (durván 2700 forint), egy korsó sörért meg simán ottfelejtesz 2000 koronát (majdnem 5500 forint), szóval ebben a drágaságban létezik egy izlandi csoda, ami alig 700 koronába (szűk 1800 forintba) kerül, és garantáltan jóllaksz vele.
A helyiek ezt eszik ebédre, meló után hazafelé vagy a végtelen nyári éjjeleken, ha éppen éjfélkor támad kedvük az utcán kódorogni. Az izlandi hot dog neve „pylsa”. Ha kettőt kérsz, akkor már „pylsur”.
Itthon megszoktuk, hogy a hot dog virslije nyomokban talán látott húst, itt viszont az alapanyag nagy része nem más, mint a híres izlandi bárány, amit némi sertéssel és marhával dúsítanak. Tudod, azok a dundi, gyapjúpulóveres barik, akik egész nyáron szabadon kóborolnak a hegyekben, és vadon termő füveket meg gyógynövényeket legelnek. Ettől a húsnak olyan egyedi íze lesz, aminek azonnal behódol az európai ízlelőbimbó.
Ha jót akarsz enni, nem válogatsz a körítések között, hanem bemondod a varázsigét: „eina með öllu”, vagyis egyet mindennel. Izlandon a minden az alábbi összetevőkből áll: ketchup, édes mustár (pylsusinepp), remulád mártás, ami egy fűszeres szósz, fehér hagyma és ropogós sült hagyma.
Reykjavík leghíresebb hotdogos standját a régi kikötőnél találod. Egy egyszerű fabódéról van szó, ami 1937 óta makacsul tartja magát. Még Bill Clinton is benézett ide 2004-ben, bár ő csak mustárral kérte a virslit, amit a helyiek annyira bizarrnak találtak, hogy azóta is Clinton-rendelésként fut a menün ez a gasztronómiai vadhajtás.
A Reykjavík Grapevine szerint a stand egyik alkalmazottja, María szólt oda az egykori elnöknek, hogy kóstolja meg a város legjobb hot dogját. Clinton megállt, odasétált, és rendelt egyet. A testőrei is kértek maguknak, amit aztán együtt fogyasztottak el a bódé mellett.
A Bæjarins Beztu ikonikus ugyan, de nem kizárólagos. Az országot behálózó N1-es benzinkutak egyikén olyan hot dogot ettünk, ami legalább olyan jó volt, sőt talán jobb is, mint a fővárosi, és mindezt sorban állás nélkül.
Ha kíváncsi vagy a folytatásra, kövess a Facebook-oldalamon, ahol naponta teszek közzé új izlandi történeteket, kulisszatitkokat és friss posztokat.
Előző rész: Amit senki nem mond el Izlandról, pedig érdemes tudni | Következő rész: Miért NE menj a gejzírekhez
